Az alábbi írás és ezek következő része a forgalomban, közlekedésben előforduló anomáliákkal foglalkozik. Kicsit boncolgatom az egyes szituációkat vagy csak leírok egy adott élethelyzetet.
Annyit tudni kell rólam, hogy az életem nagy részéből sikerült kizárnom a stresszt. Egyetlen ilyen maradt, amivel nem tudok mit kezdeni ez pedig a közlekedés, de leginkább a budapesti közlekedés.
1. Akadályok.
Nem pont ide tartozik, de azért leírom, mert ennek nem szeretnék külön bejegyzést tenni. Szóval ezúton gratulálnék annak a félkegyelmű csoportnak (mert tudjuk, hogy ritkán összpontosul egy ember kezében - még ha el is akarja hitetni velünk - egy ilyen volumenű döntés), akik azt a döntést hozták, hogy a város egyik legterheltebb körútját felbontassák iskolaszezonban (szeptember közepétől). Nyilván a környéken élők, közlekedők vagy élelmesebbek már rájöttek, hogy a Róbert Károly körútról van szó. Most tekintsünk el attól, hogy mikor bontották fel szinte az egész útszakaszt. Foglalkozzunk egy mondat erejéig, hogy miért kellett az egészet feltúrni, ami miatt minden nap áll a város északi fele, illetve kauzálisan olyan jelenséget is okoz, hogy a Megyeri híd reggel keletről nyugati irányban a híd felétől beáll. Van ennyi emberük és/vagy munkagépük, hogy a teljes szakaszon dolgozzanak? Alig hinném. Jön/jött a tél - dolgoztak? Hát nem. Más értelmes döntéshozói csoport talán mérlegelné, hogy a megbízott vállalkozói csoport milyen valós erőforrásokkal rendelkezik és azt is prognosztizálja, hogy ha szeptemberben kezdjük az építkezést, akkor várhatóan meddig tudnak dolgozni a fagy beálltáig és csak ennek megfelelő mennyiségű útszakaszt enged felbontani.
De ehhez még fejlődnünk kell. Ja nem, bocsánat. Szakértő és nem uram-komám (laikus, szakbarbár és tróger) emberekkel kellene megtömni ezen intézményeket.
2. M2
Szóval van egy schnellstrasse (de akkor már túlértékelten az Osztrák S6-al szemben) amit Magyarországon "M" jelzéssel látnak el és persze a használatáért fizetni is kell. Pfffff. Régebben halálútnak is hívták, mert a userek nem tudtak mit kezdeni az időnként kanyargós, de jól belátható útszakasszal. Két jelenség fordul elő a 2/A-nak (a továbbiakban csak így nevezzük, mert ennyit érdemel) egy bizonyos pontján. Az adott pont - ha az M0 felől közelítünk - a Dunakeszi-Fót lehajtó utáni sávszűkülés, azaz amikor a két sávból egy lesz - illetve ellenirányban.
2.A. A sietős, erősebb, stb
Szóval amikor az M0 irányából elérjük az adott szűkülés 1 kilométeres környékét, akkor valami eszméletlen verseny indul, hogy ki-kit tud megelőzni - akár 140-150-es is - hogy aztán beállhasson ő is egy kamion vagy Thalia-s mögé (mert empirikus tényeim vannak arról, hogy minden más jármű gyorsabban közlekedik) 80 km/órás sebességre. De ez olyan szinteket ölt, hogy a lezárt területen, a záróvonalon folyamatosan haladva, teherautókat fellökve próbálnak 1-1 járműn túljutni csak hogy övék legyen az "első" hely. Emiatt már rengeteg halálos kimenetelű és/vagy súlyos balesetet láttam. Hogy miért? Mert egy pár frusztrált gyökér egyszerűen képtelen beállni a sorba és ha olyan a forgalmi helyzet, akkor előzni. Teszem hozzá ezen az útszakaszon teljesen felesleges előzgetni, mert annyira terhelt, hogy csak pár autót nyersz míg elérsz Vácig. Persze más kérdés ha egy japán seggrakétával közlekedsz, mert akkor nincs ellenfél.
2.B. Az Idióta :)
Ellenirányban haladunk - tehát az M0 felé közelítünk Vác irányából - és az adott pont előtt pár száz méterrel szinte minden másnap megtörténik a következő jelenség. 90-es tábla van, tehát illik (óra szerint) 100-al közlekedni, mert ez kb. 92-94 km/h autótípustól függően - ergo nem büntethető sebesség. Mint a fentiekben említettem van olyan közúti alkalmatosság aminek a csúcssebessége ezt nem éri el, de hát nem vagyunk egyformák. Hát még a Thalia-sok. :) Szóval egy optimális világban 100-al haladunk az adott útszakaszon és amikor elérjük a fenti részt előtte elkezdik csökkenteni a sebességet, jellemzően 60-70-80-as tempóra. Majd amikor elérik a két sávot, akkor visszagyorsítanak 90-100-as tempóra. Tehát ahelyett, hogy a két sávra nyitás előtt lassan gyorsítanának, minden indok nélkül elveszik a gázt. Arról már nem is beszélek, hogy a két sávnál ki van téve egy LESEM tábla, ami feloldja a sebességkorlátozást is, így ettől a ponttól 110-el lehetne haladni, mert ez alapvetően egy autóút, ami táblákkal van módszeresen 90-re redukálva a korábban említette balesetek miatt. Na, ezt is elég kevesen tudják és csak néznek az emberre, mint ámokfutóra amikor 120-al elsuhan mellette. :)
3. A távolságtartó
Jellemzően városban forgalomirányító lámpák és/vagy araszolás közben találkozunk velük. Teljesen indokolatlanul 1-2 autónyi helyet hagynak, majd még a piros lámpa hatálya alatt vagy a sor mozdulása nélkül előrehaladnak és bezárnak normál térközre. Szóval ezen a jelenségen már nem tudok bosszankodni, de évek óta nem tudtam megfejteni, hogy miért gondolkodik így pár "autóvezető". Persze van a túl óvatos, aki konzekvensen tartja a távolságot, de nem ez a jellemző. :)
Mára ennyi a közlekedés világáról... Folytatom...
